A negyedik harmadosztályú ezüst (2010/2011)

A 2002-2003-as második helyezés után, ismét a második legfényesebb érem jutott a Szentlőrinc SE labdarúgóinak, az NB III Dráva-csoportjában. Ami éppen „jókor” jött, mert a dobogón egyel sikerült feljebb kapaszkodni, az előbbi sorozathoz képest. Bizonyítva huszáros tettel, a helyi labdarúgásban rejlő erőt. A sikert Ott Józseffel a kispadon érte el a klub, aki a 2001-2002-es idényben ugyanoda ért el a fiúkkal.

Erős, lendületes volt az indulás 2010-ben, a nyár végén. Hiszen az első 9 játéknapon csak két döntetlen „csúszott” be, a másik 7 küzdelem győzelemre sikerült. Ezután érkezett a két fiaskó, majd újabb 6 hárompontos végeredmény. A végén még 5 veretlenül megvívott csata került be a csapat képzeletbeli emlékkönyvébe. A 30 meccsen 21 győzelem, 4 eldöntetlen, meg 5 sikertelenség adatott meg. A megszerzett 72 gólra 23 volt a felelet az ellenlábasoktól. A teljesítmény 67 pontot ért, meg nyilván ezüstöt is. Igaz nem „családit”, hanem futballistásat, de ebben az esetben ez a helyénvalóbb, mint bármi más egyébnél.

A legtöbb, megszakítás nélküli fellépés Kalmár Zsoltnak jutott, aki az első 29 játéknapon végig a játéktéren volt, csak az utolsó fordulóban mulasztott. Kétszer ugyan előbb hagyta abba focit, magyarul „lekapták” a gyepről Lóth Józsefet, ennek ellenére, a 29 mérkőzéssel az élboly tagja lett. Be-, illetve lecserélték, de szintén 29 esetben kapott lehetőséget a bizonyításra Pincehelyi Zsolt. Két mulasztással, szintén a megbízható csapattagok között említhetjük Leipold Pétert, a 28 rovásával.

A 72 gólon 15 játékos osztozott, közöttük kettő volt az „idegen”, vagyis aki saját kapusával űzött szerencsétlen tréfát. A legeredményesebb ’lőrinci támadónak viszont Pincehelyi Zsolt bizonyult, aki 17 esetben talált be a vetélytársak hálójába. Mindez 13 összecsapás alkalmával esett meg, vagyis 4-szer sikerült neki a duplázás. Mögötte a 13 gólos Hergenröder Tamás fejezte be a bajnokságot, majd a 10 esetben gólt elért Lóth József érdemel említést.

A kapusposzton megtörtént az őrségváltás, hiszen Antal Sándor kezdte a védést, aki 14 fellépése során 10-szer nem kapott találatot. Ezt követően Vuk Márton következett, ám csupán kétszer állhatott a gólvonalon. Utána még három „búcsúmeccs” jutott Horváth Györgynek, ebből egyszer érintetlen hálóval. Őt megint Vuk váltotta a pozícióban, ekkor már sorozatban, 10 szerepléssel.

Ezzel a Szentlőrinc elmúlt, évtizednél is hosszabb történetében eljutottunk a 2011-2012-es sorozatig, ami alig néhány napja fejeződött be. Jövő héten tehát már szinte napjainkról lesz szó, amire persze sokkal könnyebb visszagondolni, mint a régebbi eseményekre.

Akik pályán voltak: Antal Sándor, Bodó Péter, Hergenröder Tamás, Horváth György, Kalmár Zsolt, Krász Zsolt, Kolat Krisztián, Kozma Roland, Kutyáncsánin Jevrem, Leipold Péter, Lóth József, Müllerlei Krisztián, Papes Gábor, Pincehelyi Zsolt, Somogyi László, Szabó II Csaba, Szabó Krisztián, Tamás László, Tóth Ákos, Varga Balázs, Vuk Márton, Zámbó József.